Dán diéta – első hét nap

Tinilányként, és még a húszas éveim elején is vékony voltam, aztán egy pajzsmirigy betegség következtében egyszer csak hízni kezdtem. Persze egy kisebbfajta sokként ért az egész, azt sem tudtam, milyen ruhákra váltsak, mi állna jól, mi az, ami előnytelen, és még sorolhatnám. Nem kertelek, hiszen az nem szokás a Retus nélkül oldalán, az egész önképem megváltozott, és az önbecsülésem odalett. Próbálom azóta is megtalálni önmagam ebben a megváltozott testben, és nem csak esztétikai okokból, hanem azért is, mert a súlytöbblet derékfájást és egyéb nehézségeket is előhozott. Természetesen a sportra is gondoltam, bár a lehetőségeim kissé korlátozottak, hiszen egy közel 3 éves nagyon eleven gyerkőc mellett kevés időm van erre. Azért hetente néhányszor 20-30 percre sikerül eljutnom az ellipszis trénerre, de úgy tűnik ez már kevés ehhez a 10-15 kg többletsúlyhoz.

 

Ezért is gondoltam valami jó kis fogyókúrára. Van már bevált diétám, egyszer majd arról is írok, az hosszabb időtartamú, és könnyebb is számomra, de most túl sok a családi ünnep az elkövetkező hónapokban, a bekuckózós évszakoknak pedig nem merek nekimenni ezzel a túlsúllyal. Így aztán, amikor a férjem szólt, hogy ő bizony belekezd a dán diétába, úgy döntöttem vele tartok. Egyrészt mert ő már többször lefogyott ezzel a módszerrel, másrészt pedig mert tudtam, ez csak 13 napot vesz el az életemből. Annyit pedig akár még féllábon is kibírok. (Ez elhamarkodott kijelentés volt részemről.)

Vannak kétségeim ezt a diétát illetően, meg azzal kapcsolatban is, bírni fogom-e egy majdnem 3 éves energiabomba mellett, aki nem enged 5 percre sem leülni, de azért nekiugrok. 

Ha érdekel titeket, miként boldogultam vele, tartsatok velem, és mindjárt elmesélem.

(Naponta frissítem ezt a bejegyzést, hogy tényleg hiteles legyen, de csak az első hét nap után teszem közzé.)

1. nap

Piszok kemény. Reggelire csak kávé, ami egyébként is hozzátartozik a mindennapjaimhoz, de nem így, hogy utána nincs semmi. Mindegy, meglátjuk, hogy bírom. Egy biztos, délre már tuti a falat kaparom az ebédért. Ami egyébként nem éri meg, mert csak két kemény tojás. 

Az a vicc az egészben, hogy ebéd után derült ki, lett volna még mellé más is, csak az én drágám rossz oldalt küldött át nekem, ahonnan kifelejtették a spenótot és a paradicsomot. Mondjuk majdnem mindegy, mert egyikért se vagyok túlzottan oda, de azért mégis csak több lett volna ennél. 

A vacsorát már úgy vártam, mint a messiást, végre valami valódi kaja: HÚS és saláta. Egy dologra már tutira jó, hogy belekezdtem ebbe az egészbe, megtanultam újra értékelni az élet apró örömeit, amit például egy jó kis vacsora jelent!

2. nap

Még mindig csak kávé a reggeli menü. Viszont most tanultam a hibámból, és amint úgy érzem, lement a cukrom, azonnal bekapok egy szem kekszet. Így nem igazán tartom szigorúan a diétát, de egy gyerek mellett nem hagyhatom, hogy rosszul legyek. Meglátjuk, megy-e ez így is.

Ezúttal jobban bírtam ebédig. Amikor is végre ehettem egy nagy darab sült húst salátával! Túlzások nélkül mondhatom, mennyei érzés volt! Mondjuk a citrommal locsolás nem tett jót neki, de ezt a kompromisszumot most bevállalom. Az alma meg kimondottan jól esett utána. Így azért végig lehet csinálni a napot.

A vacsora sem volt vészes, sonka, saláta és natúr joghurt. Amit eddig nem említettem, hogy érdemes sokat inni mellette. Nekem, aki képes egész nap egyetlen kortyot sem inni a kávén kívül, most jól esett két liter vizet meginni napközben. 

3. nap

Végre megtört a séma, a reggeli kávé mellé jöhet egy szelet pirítós is. Egy normál reggelim sem áll ennél többől általában. Szóval ez teljesen tartható számomra. Persze, amikor a gyerek mellettem majszolja a frissen sült házi kiflit, amit elkészíteni se volt piskóta diéta mellett, akkor azért megfordul a fejemben, milyen jó is lenne feladni, de nem ilyen fából faragtak. Az első nap még nyavalyogtam, de érdekes módon a második nap már jóval könnyebb volt a számomra. 

Az ebéd érdekesen alakult, mivel két különböző verzió terjed fenn a neten magyarul, az egyikben főtt spenót lenne, amit ha az életem múlna rajta, se tudnám megenni. A másik verzióban viszont főtt tojás, sonka és saláta van. Ez utóbbit készítettem el, és nem volt vele gondom. Sőt, a sonkából még hagytam is. Persze nem mondom, hogy nem álmodozom egy jó kis babgulyásról, de mivel tudom, hogy már csak tíz nap van ebből hátra, az lesz majd a jutalmam a végén. Nem is beszélve arról, mennyire hihetetlenül motivál, a mínusz másfél kiló fogyás! Bizony ám, már itt tartunk! (Tudom, tudom, ez csak víz, meg még visszajöhet stb... de nem szeretnék még ezzel szembesülni, inkább hagyom, hogy motiváljon és előrébb vigyen.)

A vacsora bírható volt. Semmi extra, egy kis főtt zeller és egy gyümölcs. Reggelig csak kihúzom vele.

4. nap

Hiszitek, vagy sem, egészen jól bírom, és már 2 kg lement. A reggeli a szokásos pirítós kávéval. 

Az ebéd egy kicsit eltolódott, mivel vendégségbe voltunk hivatalosak, és csak gyümölcslevet szabadott volna innom meg egy kis natúr joghurtot. Végül a csirkemell mellett döntöttem, hogy a vendéglátóinkat se sértsem meg. Meglátjuk, lesz-e ennek bármiféle negatív hatása a diétára. 

A vacsorát ki is hagytam.

5. nap

Megtört a séma, ma reszelt répa a menü citrommal meglocsolva. Hát nem sírom vissza, ha letelik a 13 nap, az biztos. A répával még nem is lennének gondjaim, de a citrommal már annál inkább. Mindkettőt szeretem külön-külön, és itt ez a kulcsszó: külön. Mindegy legyűröm. Persze, én sajnos nem bírom kávé nélkül, ezért én ma is iszom. De eddig sem okozott gondot a délutáni kávém sem. Mármint ugyanúgy mentek le a kilók. Szóval remélem, ez továbbra is így lesz. 

Hát a tonhallal gondjaim vannak, így lehet, hogy nagy hibát követek el, de azt képtelen vagyok megenni, ezért csirkét eszem. Viszont egyre kevesebbet tudok enni, ami egyértelmű ilyen ételek után. Így kibírható ez a nap is.

A vacsora... hús. Ez megy, mint a karikacsapás. 

6. nap

Kávé és pirítós. A szokásos kombó, nincs ezzel gond. Holnap leszek pont a diéta felénél, és az egy elég kemény nap lesz. Úgy döntöttem, ha törik, ha szakad, a 8. naptól melléteszek egy fél órás edzést is az ellipszis trénerrel. Remélem, sikerülni fog. Minden csak azon múlik, a férjem le tudja-e foglalni a gyereket addig. Ha igen, akkor egy kicsit rásegítek, mert úgy érzem, túl sok kompromisszumot követeltem a diétával kapcsolatban. Az első három nap lement 2 kg, azóta viszont stagnálok, ami nem jó. A beígért mínusz 8 kg már tutira nem jön össze, de ez nem a diéta hibája, sokkal inkább az enyém. De azért még nem temetem előre az egészet.

A kemény tojás már a jó barátom, de a reszelt répát a hátam közepére se kívánom. A férjem pont fordítva van vele. Hát ezért jó ezt együtt csinálni!

Grillcsirke!!! Éljen a grillcsirke! Ma kirúgok a hámból!

7. nap

A reggeli tea üresen. Hát... Mivel minden reggel kávézok, ezért lecseréltem kávéra. Ettől még ez bitang kemény, főleg ha a gyereked gofrit kér, aminek már az illata is isteni! Mindegy, ha ezt kibírom, akkor bármit!

Mondtam, hogy ez egy kemény nap. Az ebéd ugyanis kilőve! Ma nem szabad ebédelni. Kivételesen jól bírom most. Meglátjuk, délutánra marad-e még tapéta a falon...

Bárányhús lenne, de a leírás szerint marhára cserélhető. És igen, előbújt még hat fejem, mire ehettem. Gyerek mellett tényleg nem érdemes ezt a diétát csinálni, csak akkor, ha van segítséged. Nekem nincs, és iszonyú feszült voltam egész nap. Ha már az elején is lett volna ilyen nap, tuti feladom. De most, hogy innen már csak felfelé van, már végigcsinálom.

A konklúzió eddig:

Mínusz 3 kg, ami már szuper, és látványos a változás, a hasam már nem olyan nagy, és rám jön a régi farmerem, ami hatalmas nagy szó, mert lassan két éve nem tudtam magamra szuszakolni. Persze, közben egy kicsit kikészültem, de ez főleg az utolsó két napnak köszönhető. 

Mondhatnám, hogy vidáman csináltam végig ezt a hetet, de az nem lenne igaz. Többnyire így néztem ki:

És erre az eredményre vágytam, de sajnos, nem ennyire látványos a változás:

Hamarosan jövök még a maradék hat nap tapasztalataival!