Egyszerre várjuk és rettegünk tőle, hiszen fontos mérföldkő gyermek és szülő életében is az óvodai beszoktatás. Anyaként tele vagyok szorongással, vajon hogy viseli majd a fiam az elválást, a sok új szabályt, az új környezetet? Kedves lesz hozzá az óvó néni, megérti majd azt a mérhetetlen mozgásigényét, ami miatt sokszor nem tud megülni a fenekén? Szeretni fogják a többiek? Sokat sír majd az elején? És én hogyan tudok elég kemény maradni, hogy ne lássa, mennyire megvisel az egész?
Sokáig lehetne még folytatni a sort, mennyi szorongással jár ez egy anya számára, de most nem teszem, hiszen – bár felnőttként engem is megvisel – sokkal hangsúlyosabb az, amit egy gyermek él át, amikor kilép az otthona megszokott, biztonságot árasztó falai közül és egy egészen más közegben kezd el szocializálódni.
Éppen ezért arra gondoltam, meghívom egy virtuális kávéra az egyik kedves pszichológus ismerősömet, Dobosné Bús Ágnest, adjon pár tanácsot, hogyan tudnám mindkettőnk számára megkönnyíteni ezt az időszakot?
